Ebben a blogbejegyzésben megvizsgáljuk az alkohol különféle hatásait a szervezetre, és megtudjuk, hogy a mértékletes ivás is káros-e az egészségre.
Az alkoholfogyasztás a korai halálozás kockázati tényezője. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közzétett tanulmány szerint az alkoholfogyasztás körülbelül 11.1 hónappal lerövidíti a koreaiak várható élettartamát. Mivel az alkoholfogyasztás nemcsak az egyén, hanem az egész nemzet egészségét is károsan befolyásolja, az alkoholfogyasztás kérdése komoly társadalmi és gazdasági problémaként jelentkezik. Tehát milyen hatással van az alkohol az emberi szervezetre?
Az alkohol, az alkohol fő összetevője, nem emésztődik, és a vérplazmán keresztül felszívódik a szervezet szöveteibe. Az acetaldehid, amely a májban az alkohol lebontása során keletkezik, rendkívül mérgező anyag, amely megzavarja a DNS-replikációt, súlyos esetekben pedig a DNS-t is elpusztítja. Ha ez az anyag feleslegben választódik ki, az ivás után hatással lehet az agyra és a test más szerveire, ami a másnaposság oka. A másnaposság túlmutat az egyszerű kényelmetlenségen vagy fejfájáson, és egyes tanulmányok kimutatták, hogy az ismételt másnaposság hosszú távú egészségromláshoz vezethet. Az alkoholfogyasztás során fellépő arc kipirosodása szintén az acetaldehidhez kapcsolódik, amely kitágítja az ereket és fokozza a véráramlást, aminek következtében a hajszálerek láthatóan kitágulnak, ami vörösséget eredményez. Ez a bőrpír nem egyszerű fiziológiai reakció, hanem annak a jele lehet, hogy a szervezet nem metabolizálja megfelelően az alkoholt.
Az alkohol tönkreteszi a memóriasejteket és jelentősen csökkenti a memóriát. Különösen a serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban tapasztalható túlzott alkoholfogyasztás káros hatással lehet az agy fejlődésére, ami súlyos, hosszú távú következményekkel járhat, mint például a kognitív hanyatlás. Csökkenti a központi idegrendszer aktivitását is, ami az önkontroll elvesztését okozza. Ezért válnak az emberek erőszakossá vagy beszédessé az ivás után. Előfordulhat, hogy másnap sok ivás után nem emlékszik az előző napra. Ezt a jelenséget, amikor ivás után nem emlékszik semmire, vagy elveszíti az emlékezetét az éjszaka közepén, Korsakoff-szindrómának nevezik. A „Korsakoff-szindróma” egy memóriazavar, amelyet a túlzott alkoholfogyasztás vagy más okok miatti tiamin- és B1-vitamin-hiány okoz. Ennek az az oka, hogy az alkohol összehúzza a hippokampuszt, a memóriáért felelős szervet, aminek következtében az elveszíti funkcióját. Súlyos esetekben alkoholos demenciává alakulhat. A legújabb tanulmányok szerint világszerte növekszik az alkoholos demenciában szenvedő betegek száma, és elsősorban az időskorúak demenciájának egyik fő okának tartják. Ezenkívül az alkohol megbéníthatja a kisagyot, egyensúlyvesztést okozva, és ha továbbra is nagy mennyiségben iszik, alkoholos cerebelláris degeneráció, alkoholos perifériás ideggyulladás vagy Wernicke-encephalopathia alakulhat ki.
Az alkohol a szájon keresztül jut be a szervezetbe, szájrákot, nyelvrákot és torokgyulladást okozva. Ezenkívül sok irritációt okoz a nyelőcsőben, ami nyelőcsőgyulladáshoz vagy nyelőcsőrákhoz vezethet. Különösen nagyobb a kockázata e rákos megbetegedések kialakulásának, ha egyidejűleg iszik és dohányzik, mivel az alkohol elősegíti a rákkeltő anyagok felszívódását. Az ily módon a szervezetbe jutó alkohol elnyomja a gyomornedv elválasztását, és a gyomor nyálkahártyájának erodálódását okozza. Emellett serkenti a gyomrot, hogy sok sósavat termeljen, ami károsíthatja a gyomornyálkahártyát, alkoholos gyomorhurutot és gyomorfekélyt okozhat. A hosszú távú ivás jelentősen növeli az emésztőrendszeri betegségek kockázatát, amelyek végül krónikus egészségügyi problémákhoz vezethetnek.
Az alkohol által leginkább károsított testrész a máj. Az alkohol mennyiségét, amelyet egy személy meg tud inni, az határozza meg, hogy a máj mennyi enzimet termel az alkohol lebontására. Vagyis minél több alkoholbontó enzimmel rendelkezik az ember, annál több alkoholt tud meginni anélkül, hogy berúgna. A magas ivóképesség azonban nem jelenti azt, hogy elkerülheti az alkohol káros hatásait. Amikor az alkohol bejut a szervezetbe, a zsírszövetben lévő trigliceridek a májba kerülnek, ahol megtörténik a zsírsavak szintézise. Ezenkívül a májbetegségek következtében a máj nem képes előállítani a zsírnak a májból a szövetekbe történő szállításához szükséges fehérjéket, ami a zsír felhalmozódását eredményezi a májban. Ez az alkoholos zsírmáj csak 2-3 nap ivás után távolodik el, és visszaáll a normális állapotba. A folyamatos ivás azonban a zsír felhalmozódását okozza a májban, ami zsírmájhoz, sőt cirrózishoz és májrákhoz vezet. Koreában a májrák a rákos halálozások egyik vezető oka, ennek fő oka pedig az alkoholfogyasztás, ami még inkább rávilágít az ivás veszélyeire. A hasnyálmirigy olyan szerv, amely kiválasztja az összes emésztőenzimet, amely lebontja a szénhidrátokat, fehérjéket és zsírokat, és szorosan kapcsolódik a cukorbetegséghez. Alkohol hatására nagy mennyiségű hasnyálmirigy-nedv választódik ki, és a nyombél megduzzad, akadályozva a hasnyálmirigy-nedv távozását, ami veszélyes helyzethez vezethet, amikor a hasnyálmirigylé visszafolyik a szövetbe. A hasnyálmirigy-gyulladás életveszélyes lehet, ha akutan jelentkezik, ha pedig krónikus hasnyálmirigy-gyulladássá fejlődik, növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
Ha a szívet alkohol stimulálja, a szívverés és a vérnyomás emelkedik, ami megterheli a szívet, ami szív- és érrendszeri betegségekhez és érelmeszesedéshez vezethet. Az alkohol emellett gátolja a vörösvértestek képződését a csontvelőben, és csökkenti a fehérvérsejtek számát, ami csökkenti a szervezet védekezőképességét és elpusztítja a vérlemezkéket. Ez nemcsak az immunrendszert gyengítheti, és az embereket sebezhetővé teheti különböző fertőző betegségekre, hanem komoly kockázatokat is okozhat a vérzés közbeni rossz vérzéscsillapítás miatt. Az alkoholfogyasztás ezen hatásainak kockázata különösen az idősek vagy a krónikus betegségben szenvedők esetében lehet nagyobb.
Az alkohol hatására a kalcium kiválasztódik a vizelettel, csökkentve annak koncentrációját a szervezetben. A kalciumhiány közvetlenül és közvetve hatással van a szervezet oszteoblasztjaira, vérszegénységet okozva, gyengíti a csontműködést, és megakadályozza az új csontképződést. A csontritkulásban szenvedő betegeknél az alkoholfogyasztás tovább gyengíti a csontok szilárdságát, növelve a csonttörések kockázatát. Az alkohol gyengíti és megbénítja az izmokat is. Súlyos esetekben olyan betegségekhez vezethet, mint a szívinfarktus, a magas vérnyomás, a stroke és a szívritmuszavar. Az alkoholfogyasztás ezen fizikai kockázatai növelik a társadalmi költségeket, és az alkoholfogyasztás okozta balesetek vagy betegségek miatti egészségügyi kiadások is komoly terhet jelentenek az ország számára.
Amint láttuk, az alkohol káros hatással van számos szervre, beleértve az idegrendszert, az emésztőrendszert, a keringési rendszert és a reproduktív rendszert. Sokszor mondják, hogy a mértékletes alkoholfogyasztás egészségügyi előnyökkel jár, például megelőzi a demencia kialakulását, de a legújabb tanulmányok kimutatták, hogy már kis mennyiségű alkohol is káros lehet az egészségre, és nincs összefüggés a mértékletes alkoholfogyasztás és az egészség között. Valójában bejelentették, hogy kis mennyiségű alkohol, például napi egy-két ital elfogyasztása akár 5%-kal, de akár 30%-kal is növeli a rák kockázatát. Válaszul a kormány felülvizsgálta rákmegelőzési irányelveit, és azt javasolja, hogy az emberek a lehető legnagyobb mértékben tartózkodjanak az alkoholtól. Ezen túlmenően, mivel az alkoholfüggőség az egyénen túl is terjedhet, és társadalmi problémává válhat, egyre fontosabbá válik a társadalmi támogatás és a megelőzést és kezelést szolgáló oktatás. Ezért az egészség szempontjából előnyös, ha helyesen ismerjük az alkohol emberi szervezetre gyakorolt hatását, és távol maradunk tőle.
