Ez a blogbejegyzés azt vizsgálja, hogy mennyire megbízhatóak a liftek – a mindennapi közlekedés alapvető eszközeinek – biztonsági mechanizmusai, és feltárja a jövő technológiájának irányát.
Ha egy toronyházban él, valószínűleg már tapasztalta a liftek évente többszöri ellenőrzésének kellemetlenségeit. Pontosan ilyenkor értékeljük igazán a liftek értékét. Nélkülük már néhány emelet megmászása is komoly macera lenne, az áruk szállítása vagy a betegek sürgős mozgatása pedig jelentősen megnehezülhetne. Különösen a mai, toronyházakkal teli korban a liftek több mint pusztán kényelem; az építészeti tervezés és az épületüzemeltetés központi elemei. A lift feltalálása nélkül a világ számos országában most épülő szupermagas épületek soha nem jöhettek volna létre.
A lift feltalálása a tudományos és technológiai fejlődés szimbólumának is tekinthető. Az emberi vágy, hogy egyre magasabbra jusson, a történelem során végig jelen volt, a lépcsőktől kezdve a mechanikus eszközök fokozatos elterjedéséig. Ez a fejlődés vezetett végül a modern lift megszületéséhez. A liftek a csiga elvét alkalmazzák. Az ókorban a kutakból való víz könnyű kinyeréséhez egy kereket függesztettek a mennyezetről egy kötéllel. A kötél egyik végét egy tökhöz, a másik végét pedig egy fogantyúhoz kötötték. A kötél fogantyú felőli végének meghúzása a másik végéhez rögzített tök fel-le mozgását okozta. Ez a rögzített csiga.
Hogyan alkalmazható ez a rögzített csiga elve a liftekre? Ahhoz, hogy megértsük ezt, először is ismernünk kell a lift szerkezetét. Azt a zárt teret, ahol az utasok beszállnak a liftbe, „fülkének” nevezzük. A liftakna tetején, ahol a lift mozog, egy rögzített csiga és egy villanymotor van felszerelve. Egy acélkötél van a rögzített csiga fölé feszítve. Ennek a kötélnek az egyik vége a fülkéhez van rögzítve, míg a másik vége egy ellensúlyhoz van csatlakoztatva, amely kiegyensúlyozza a lift súlyát, amikor az üres. A mennyezetre szerelt villanymotor feltekercseli a kötelet, ezáltal fel-le mozgatja a fülkét. Ha a rögzített csiga egy vödörhöz hasonlítana, a kötél feltekerése jelentős erőt igényelne. Mivel azonban egy ellensúly van felfüggesztve a kötélen a fülkével szemben, a fülke viszonylag kis erővel mozgatható fel-le.
A lift nem pusztán egy eszköz az emberek mozgatására; egy összetett rendszer, amely különféle biztonsági berendezéseket és tudományos elveket foglal magában. A horrorfilmekben gyakran vannak olyan jelenetek, ahol a liftkötelek elpattannak, ami esést okoz, vagy ahol a meghibásodások balesetekhez vezetnek. A valóságban egyesek félnek a liftezéstől, mert aggódnak az ilyen balesetek miatt. Azonban az ilyen balesetek valószínűségét a való életben szinte nullának tartják. Ez azért van, mert a lifteket több mint 20 biztonsági berendezéssel építik meg.
Először is, a felvonókban használt kötelek acélkábelek, amelyeket 30 vagy több drótszál egyetlen kötegbe kötésével készítenek, 6-8 ilyen köteg kombinálásával. Ezek a kábelek a felvonó maximális terhelésénél 12-szeres erőt bírnak ki. Más szóval, hacsak a köteleket nem vágják el szándékosan, a szakadás kockázata minimális. Még ha egy kötél kopás vagy korrózió miatt el is szakadna, a felvonó nem tapasztalna szabadesést. Ha a fülke süllyedési sebessége meghaladja a tervezett sebesség 1.3-szorosát, az áramellátás automatikusan kikapcsol. Ha meghaladja a tervezett sebesség 1.4-szeresét, a vészleállító berendezés aktiválódik, közvetlenül a síneket megragadva megállítja a fülkét. Mindazonáltal, a valószínűtlen szabadesés esetére felkészülve a liftakna padlója lengéscsillapítókkal van ellátva az ütközés enyhítésére. Ezeknek a többrétegű biztonsági mechanizmusoknak köszönhetően az emberek szorongás nélkül mozoghatnak a magas épületek emeletei között.
A liftek, amelyek az épület artériáiként működnek, embereket szállítva az egyes emeletekre, folyamatosan fejlődni fognak, ahogy egyre változatosabb toronyházak jelennek meg. A jövőbeli lifttechnológia várhatóan sokkal innovatívabb lesz, mint a jelenlegi rendszerek. A jelenleg tudományos kutatás alatt álló liftek között vannak olyanok, amelyek kötél nélkül, síneken emelkednek, mint például a függőlegesen mozgó vonatok, és a vízszintesen mozgó liftek is. Ezek a liftek nemcsak a toronyházakon belüli mozgásban játszanak majd kulcsszerepet, hanem a nagyméretű függőleges városok koncepciójának megvalósításában is. Ezenkívül a NASA egy űrbe csatlakozó lift telepítését tervezi, amely űrhajókat szállíthat. A műholdak felbocsátása után egy 96 000 kilométeres vasúti pályát terveznek létrehozni, amely ezeket a műholdakat a Földdel köti össze. Izgatottan várjuk azt a napot, amikor Roald Dahl "Charlie és a nagy üveglift" című regényének jelenete valósággá válik.
