Ez a blogbejegyzés az emberek szeretetének és a serdülők lázadásának pszichológiai okait vizsgálja, és azt vizsgálja, hogy a pszichológia tudományosan magyarázhatja-e ezeket az érzelmeket és viselkedéseket.
Valószínűleg egész életedben azon tűnődtél, miért szeretsz bele, miért lázadnak a tinédzserek a tanárok ellen, vagy miért mosolyog egy gyerek. Találtál már kielégítő választ ezekre a kérdésekre? Létezik egy olyan tudományterület, amely világos és kielégítő válaszokat ad a mindennapi kíváncsiságokra vagy a spontán módon felmerülő kérdésekre. Ezt a területet néha az elme tudományaként, máskor pedig a viselkedés tudományaként definiálják. Mi is ez? A pszichológia. A pszichológia az a tudományág, amely azzal foglalkozik, hogy az élőlények miért és hogyan viselkednek úgy, ahogy. Nem szeretnél többet megtudni arról, hogy mi is a pszichológia?
Először is nézzük meg, mit vizsgál a pszichológia. A fent felvetett kérdések csak egy részét képezik a pszichológia kutatási tárgyainak. A pszichológia ezeken túl is rendkívül széles körű kutatásokat végez. Hatálya a biológiával, antropológiával és szociológiával kapcsolatos kutatásoktól az állatok és emberek viselkedéséig, a tudatos élményekig és a kollektív viselkedésig terjed. Például azt vizsgálja, hogy az agy stimulálása okoz-e fájdalmat, milyennek érzékelik a kétértelmű vizuális ingereket, vajon a gyerekek tériszonyban születnek-e, mi az udvarlási viselkedés jelentése, és miért halnak meg többen eltaposástól, mint égési sérülésektől egy színházi tűzben.
Másodszor, vizsgáljuk meg, mi a pszichológia feladata. A pszichológiát gyakran tekintik annak a tudományágnak, amely azt vizsgálja, hogy „A” miért nem szereti a „B” osztályt. Ez azonban csupán a pszichológia egyik alkalmazott területe. A pszichológia egy tudomány. Más tudományokhoz hasonlóan a különböző jelenségek mögött meghúzódó általános elvek feltárására törekszik. Miután felfedezték ezeket az elveket, nemcsak arra vonatkoznak, hogy miért nem szereti az „A” diák a „B” osztályt, hanem arra is, hogy miért nem szereti az „A” diák a „P” osztályt.
Harmadszor, röviden vizsgáljuk meg a pszichológián, az elme tudományán belüli változatos kutatási területeket, amely a viselkedést és a mentális folyamatokat vizsgálja. Először is, az alapvető kutatási területek a következők: – Perceptuális pszichológia, amely az emberi érzékeléssel és érzékeléssel foglalkozik; – Tanuláspszichológia, amely az általános viselkedés és memória elsajátítását vizsgálja; – Nyelvpszichológia, amely azzal foglalkozik, hogyan sajátítjuk el és értjük meg a nyelvet; – Fiziológiai pszichológia, amely egy szervezet neurobiológiai szerkezete és folyamatai, valamint viselkedése közötti kapcsolatot vizsgálja; – Idegtudomány, amely az agy és a viselkedés közötti kapcsolatot vizsgálja; állatpszichológia, amely az állatokat és az embereket hasonlítja össze; szociálpszichológia, amely a másokkal való interakciók hatását vizsgálja az attitűdökre és a viselkedésre; személyiségpszichológia, amely az egyéni különbségek általános törvényeit, valamint az egyes egyének megértéséhez szükséges ismereteket és technikákat vizsgálja; és fejlődéspszichológia, amely az egyéni viselkedés kialakulását és az emberi fizikai és pszichológiai növekedést vizsgálja a születéstől az időskorig.
Ezután olyan alkalmazott területeket találunk, mint a klinikai és tanácsadási pszichológia, amely az adaptív kérdésekkel foglalkozik; az ipari pszichológia a menedzsment számára; a mérnöki pszichológia a gépek használhatóságához; valamint az iskola- és oktatáspszichológia. A pszichológia hatóköre folyamatosan bővül, magában foglalja a törvényszéki pszichológiát, a környezetpszichológiát, sőt még a mesterséges intelligenciával foglalkozó számítástechnikai területeket is.
Negyedszer, vizsgáljuk meg a pszichológia különböző kutatási módszereit. Ahhoz, hogy a pszichológiai kutatásokat konkrét alanyokra alkalmazhassuk, meg kell értenünk az alkalmazott módszereket. A pszichológia számos kutatási módszert alkalmaz: kísérleti módszereket, amelyek függő és független változókat állapítanak meg az ok-okozati összefüggések azonosítására, és szigorú változókontroll mellett végeznek kísérleteket; megfigyelési módszereket, amelyek azonosítják és leírják a konkrét alanyok viselkedését (óvatosságot igényelnek, mivel torzításnak lehetnek kitéve); kérdőíves módszereket, amelyek gondosan összeállított kérdőívek vagy interjúk segítségével végeznek vizsgálatokat; tesztelési módszereket, például pszichológiai teszteket, mint például az MMPI; és esettanulmányi módszereket, amelyek a betegek, például az agyrázkódást szenvedettek viselkedését vizsgálják.
Most már általánosságban áttekintettük a pszichológiát. Végül van egy kulcsfontosságú pont, amelyet meg kell említenünk a pszichológiával, mint tudományággal kapcsolatban. Tudományként a pszichológia, amikor csak lehetséges, a tudományos módszert alkalmazza. Úgy tűnhet azonban, hogy hiányoznak belőle a tudományos elemek, mivel vannak olyan területek, ahol a tudományos módszer nem alkalmazható. Ez a téma természetéből fakad: míg a tudományos kutatás objektíven igazolható alanyokat igényel, a pszichológiai vizsgálatokban alkalmazott mentális folyamatok láthatatlanok, és végső soron csak az alanyok megfigyelhető viselkedésén keresztül következtethetők ki. Továbbá, mivel a pszichológiai kutatások az egyének szubjektív tapasztalataira összpontosítanak, a számszerűsítés és a numerikus mérés gyakran kihívást jelent. Ebből a szempontból a pszichológiát néha tudománytalannak minősítik, ami megkülönbözteti a természettudományoktól. Azonban soha nem szabad elfelejteni, hogy a pszichológusok arra törekszenek, hogy a lehető legtudományosabban végezzék a kutatást.
A pszichológia által vizsgált emberi elme és viselkedés olyan eredendő tulajdonsággal rendelkezik, amelyet nem lehet kizárólag a pszichológia egyetlen ágán belül vizsgálni (pl. észlelés, személyiség, fejlődés). Ezért fontos megérteni azt is, hogy amikor a pszichológusok elméleteket alkotnak vagy azokat a való világra alkalmazzák, elkerülhetetlenül interdiszciplináris megközelítést alkalmaznak, figyelembe véve a különböző pszichológiai területek és más tudományterületek különböző nézőpontjait. Ezen jellemzők miatt a pszichológia tudományos identitását néha korai szakaszban lévőnek tekintik, sőt egyesek azt is állítják, hogy egyáltalán nem is önálló tudományág.
Mi a pszichológia? Most már nagyjából elmagyarázhatjuk, hogy mi is a pszichológia. Ahogy korábban említettük, a pszichológia még fejlődésben van, és az emberi elme, a vizsgálat tárgya, egy ismeretlen méretű kirakós táblához hasonlítható. Ennek a kirakósnak az összerakása darabonként, hogy teljes legyen a kép, pontosan az, ami a pszichológia.
