A Boeing 747 fél évszázada a repülési ipar ikonja, de az olyan új generációs repülőgépek megjelenésével, mint az A380 és a B787, a változás elkerülhetetlen. Nézzük meg, mitől volt olyan sikeres a Boeing 747, és mit hoz a jövő ezeknek az új repülőgépeknek.
Napjainkban a repülőtereken a legelterjedtebb és legismertebb polgári repülőgép a Boeing 747. A Boeing 747 8. február 1969-án hajtotta végre első repülését, és ma a világ legtöbbet használt kereskedelmi repülőgépe. A B747 1969-es megalakulása óta a repülőgépipar élvonala, méretében és felhasználásában változatos volt a 747-100-as és 747-200-as típustól a 747-400-ig, amelyet 1988-ban vezettek be, és ma is üzemelnek. A Boeing 747 azért maradt sokáig a repülési ipar középpontjában, mert a végeselemes tervezés bevezetésével kiküszöbölte a hagyományos repülőgép-tervezés hibáit. A végeselemes tervezési módszer a törzs és a szárnyak egészének megtervezése helyett sakktáblaszerűen osztja fel őket, és külön számítja ki az egyes részekre ható erőket. Ez a módszer nagymértékben javította a repülőgép tartósságát és stabilitását, ezért is maradt a Boeing 747 olyan sokáig a légiközlekedési ipar támasza.
Valójában a repülőgép-tervezés technológiai fejlődése a második világháború után kezdett igazán fellendülni. Ezalatt az egekbe szökött a repülőgépek iránti globális kereslet, és nem csak kereskedelmi repülésekhez, hanem katonai célokra is szükség volt nagy repülőgépekre. A Boeing 747 egy forradalmi repülőgép volt, amely ebből az összefüggésből született. Hatalmas mérete és képessége, hogy nagy távolságokat repüljön, akkoriban megváltoztatta a repülési ipart, de a méret önmagában nem magyarázza sikerét. A Boeing 747 nem csak egy nagy repülőgép volt, hanem olyan, amely maximalizálta a biztonságot, a tartósságot és az üzemanyag-hatékonyságot, így évtizedek óta a világ repülőtereinek leggyakoribb repülőgépévé vált.
De ahogy telt az idő, a Boeing 747-est fokozatosan felkészítették a visszavonulásra. Több mint 40 évnyi szolgálat után a repülőgépek új generációja jelenik meg, amelyek közül a legjelentősebb az Airbus A380-asa és a Boeing 787-ese.
Az Airbus A380 a világ legnagyobb polgári repülőgépe, amelyet arra terveztek, hogy egyszerre nagy számú utast szállítson, különösen nagy repülőtereken. Nagy mérete ellenére hatékony és megbízható repüléséről ismert. A Korean Air 10-ig összesen 380 darab A2014-ast tervez bemutatni, és 7. szeptember 2011-én a légitársaság átvette a negyedik A380-asát, jelenleg négy A380-assal. Az A380 nagyobb, mint egy Boeing 747, kétszintes törzsével akár 800 utas is elfér. 73 méter hosszú és 79.9 méter széles, nagyjából akkora, mint egy futballpálya. Az A380 maximális felszálló tömege 569 tonna, ami körülbelül 110 elefántnak felel meg. Nem csak ez, de az A380-at olyan masszívra tervezték, hogy egy egész vasúti kocsit elbírjon. A repülőgépnek borsos ára is van, egy A380-as körülbelül 410 milliárd dollárba kerül.
Bár az A380 kevésbé üzemanyag-hatékony, mint a hagyományos repülőgépek, gazdaságilag jobb választás lehet, mert egyszerre több utast szállíthat. Például egy Szöulból Tokióba tartó 1,160 kilométeres repülés körülbelül 24 millió won üzemanyagba kerülne, de a több utas szállításának lehetősége költséghatékonysági előnyt jelent.
Az A380-nak azonban vannak hátrányai. Nagy maximális felszálló tömege megnöveli a kifutópálya terhelését fel- és leszálláskor, ami miatt a világ nagy repülőtereit felújították kifutóikon. Ráadásul az egyszerre nagy számú utas miatt a beszállási és a bevándorlási eljárások tovább tartanak. További hátrány, hogy egy kapunál egyszerre több száz utas fel- és kiszállása szűk keresztmetszetet okozhat.
E problémák megoldására a Boeing kifejlesztette a B787-est (Dreamliner). A B787 egy hatékony repülőgép, amely megállás nélkül képes nagy távolságokat repülni, miközben kevesebb utast szállít. Az A380-hoz képest megfordítva a B787 a rövidebb repülési időkre összpontosít, nem pedig a repülés közbeni kiszolgálásra. A Boeing becslése szerint a B787 körülbelül 14%-kal gyorsabban fog repülni, mint az A380.
Míg az Airbus és a Boeing különböző stratégiákkal rendelkezik, végső soron közös céljuk a légitársaságok profitjának maximalizálása. Az Airbus az A380-ast nagyobb repülőterek kiszolgálására és egyszerre több ember szállítására fejlesztette ki, míg a Boeing a B787-est a különböző repülőterek összekötésére és a repülési idő csökkentésére vezette be. Noha ez a két légitársaság eltérő módon közelíti meg a repülőgép-generáció-váltást, mindkettő célja a hatékonyság és a gazdaságosság maximalizálása.
Összefoglalva, a légiközlekedési ágazat jövője gyorsan változik. Az Airbus gyorsan kereskedelmi forgalomba hozta az A380-ast egységes mechanikai tervezési rendszerrel, és a Boeing a legújabb hajtóművekkel rendelkező B787-es és B747-8-assal továbbra is versenyképes marad a piacon. A két légitársaság közötti verseny és innováció továbbra is fontos tényező lesz a repülőgépek generációváltásában.
